Gesztenye fa

Lehullott a gesztenyefa szép virága

Az lesz halott testemnek dunyhája.

Szemfedőm is lészen annak a termése

Fájószívem meg is hasadt érte.

Gesztenyefa levelei takarjatok éngem

Ne lássa a világ az én szenvedésem.

Törzsedből lesz az én gyász koporsóm

Nem borul rá senki azt is tudom.

Ejj te barna kislány lettél az én vesztem

Barna szemem reád már nem vetem.

Nem nevet a szemünk többé egymáséba

Mert a szívem abba megszakadna.

A tavasz, majd hoz néked újvirágot,

Az én fámon már nem lesznek virágok.

Feketeföld fedi el a fámat

Melybe a testemet belezártad.

írta: Tyraell

Forrás: http://tyraell.freeblog.hu/archives/2010/11/16/Gesztenyefa/