A művész meg akar élni?

A mai bejegyzés ugyan nem közvetlenül a digitális eszközökkel alkotó művészek kapcsán született, de őket is érinti.
Egyre előrehaladottabb állapotban van az ARTSTARTUP program, amit Golovics Lajos művészettörténész a BPIX Digitális AlkotóCentrummal együtt indít alkotóknak és művészeti menedzsereknek. Ennek kapcsán egyre több alkotó portfólióját nézzük meg és beszélgetünk velük. A főbb közös vonások:

• a művész úgy gondolja, hogy MINDENT MEGTETT annak érdekében, hogy sikeres=a piac által elismert, azaz eladni tudó alkotó legyen azzal, hogy elkészített 10-100-1000 képet,
• a művész NEM ÉRTI, miért nem tőle vásárolnak,
• a művész úgy tűnik, ÉRTI, hogy szüksége lenne menedzsmentre, mert saját maga nem tudja magát menedzselni, de a menedzserek és galériák munkáját kizárólag INGYENESEN (esetleg utólagos, jutalékból való finanszírozással) tudja elképzelni, mivel ő sem kap a képeiért semmit, azonban neki is rengeteg költsége volt már,
• a művész nem érti, hogy SENKI NEM FOG százezreket befektetni abba, hogy őt sikerre vigye, ha saját maga az alkotással a művészeti tevékenységét befejezettnek tekinti,
• és természetesen, maga sem gondolja, ezért nem is fektet bele erőt, hogy a művészetéből meg tudna élni: tipikusan keres magának egy viszonylag harmonizáló főállású munkahelyet, oktatóként, grafikusként, szerkesztőként dolgozik, és közben arra gondol, hogy neki alanyi jogon jár ezen a területen is az elismerés, azaz előbb-utóbb valaki felfedezi, invesztál bele ő pedig ismert művész lesz.